| 1943 |
Elkészült Magyarországon az elsõ színmérõ mûszere, (EVIRT Optikai Laboratórium) |
| 1954 |
Az Országos Mérésügyi Hivatal megkezdte a színminõsítést (Lukács Gyula) |
| 1955 |
Megalakult a Szerves Vegyipari Kutató Intézetben a Kolorisztikai Csoport (Lõrincz Andor) |
| 1961 |
MTA Építészettudományi Bizottság keretében Szín Csoport alakult (Rados Kornél) |
| 1962 |
BME Rajzi Tanszékén a TUKUFA keretében "Színdinamikai gyakorlat magyarországi bevezetésének elõkészítése" címmel szín csoport alakult (Nemcsics Antal) |
| 1963 |
Kolorisztikai szimpoziumok elindítása (Lõrincz Andor) |
| 1964 |
Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében Színbizottság alakult (Hevesi Sándor, Szepessy Sándor, Esztergár Pál) |
| 1965 |
Luzerni Interfarben (1 magyar elõadó) |
| 1966 |
Drezdai Interfarbén (6 magyar elõadó) |
| 1968 |
Drezdai Interfarbén (6 magyar elõadó) |
| 1967 |
Megalakult Washingtonban az AIC (AIC org.). Elsõ rendes tagjai a következõ országok: USA, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Japán és Hollandia |
| 1968 |
Megfigyelõ
Tagként Nemcsics Antal, a Magyar Külügyminisztérium hozzájárulásával, a
Magyar Színbizottság (MSZB) megalakulásáig,
Magyarországot képviselte az AIC-ben A nehézipari Minisztérium, a Budapesti Mûszaki Egyetem és az Elektrotechnikai Egyesület, mint alapító tagok, elhatározzták a Magyar Színbizottság megalapítását |
| 1969 |
Az alapító intézmények
jóváhagyták a Magyar Színbizottság alapszabályát (Korányi, Perényi, Szepessy) és 2-2 tagot delegáltak az MSZB-be (Esztergár, Gádoros, Hont, Nemcsics, Pásztor, Szepessy), 1-1 tagot az MSZB Intézõ Bizottságába (Hont, Nemcsics, Szepessy). Az MSZB AIC-be való felvételi kérelmét Sziráki Zoltán terjesztette elõ az AIC Stockholmban június 10.-én tartott közgyűlésén. A közgyûlés az MSZB-t egyhangú szavazással az AIC tagjai sorába iktatta. A Magyar Külügyminisztérium július 4.-i leiratában jóváhagyta az MSZB AIC tagságát. |
| 1970 |
Az MSZB elsõ közgyûlése megválaszttotta az Intézõbizottságot (Esztergár, Gádoros, Lukács, Nemcsics, Óhegyi, Szepessy), az elnököt (Nemcsics), és a titkárt (Esztergár). Határozatot hozott a Tájékoztatási (Gádoros), a Színmérési (Lukács), a Szinezék és festék (Lõrincz), a Színes TV (Ferenczi), Környezetesztétika (Z.Gács), Színpszichológia (Bálint) szekciók megalakítására. Rögzítette a kötelezõ ügyrendet és a szekciók mûködési szabályzatát. |
| 1971 |
Az MSZB pártoló tagságát vállalták: Budalakk Festék és Mûgyantagyár, Pest Megyei Tanács Tervezõ Vállalat, SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, Fõvárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat, Építéstudományi Intézet, Textilipari Minõségellenõrzõ Intézet, Egyesült vegyimûvek, Budacolor Festékgyár, Magyar Iparmûvészeti Fõiskola, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Hungária Mûanyagfeldolgozó Vállalat, Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium. |
| 1972 |
MSZB társtulajdonosa lett a Kolorisztikai Értesítõnek és társszervezõje a Kolorisztikai Szipoziumoknak. |
| 1973 |
Új szekciók alakultak, többnél a vezetõ személye megváltozott: Tájékoztatási (Klausz), Oktatási (Nemcsics), Színmérés (Lukács), Színpszichológia (Bálint), Színfiziológia (Medgyasszai), Színdinamika (Gádoros), Lakó és Kommunális környezetek (Reischl), Mûemléki )Levárdy), Környezetesztétika (Gáborjáni), Színezék és Festék (Lõrincz), Papír (Gara), Színes TV (Nemcsics Elek), Ipari Környezet (Esztergár), Textil (Balogh Rozália) |
| 1974 |
Tisztújító közgyûlés új elnökséget (Aczél, Esztergár, Gádoros, Gáti, Hont, Kovács, Klausz, Lõrincz, Lukács, Nemcsics, Óhegyi, Pogány, Posch, Rónai, Szepessy, Szigeti, Sziráki), elnököt (Nemcsics), titkárt (Klausz) és Intézõ Bizottságot (Esztergárm Gáborjáni, Klausz, Lõrincz, Lukács, Nemcsics, Rohály, Rónai) választott |
| 1976 |
Az Elsõ. Nemzetközi Színdinamikai Konferencia (SZÍNDINAMIKA 76) |
| 1977 |
Az elhunyt Pogány Frigyes helyett az elnökség Schanda Jánost kooptálta tagjai sorába. A túlzottan tagolt szekció rendszert megszüntetve a Bizottság mûködése két szakterület köré csoportosult: 1.Színmérési szekció: (Lukács,Schanda), munkacsoportjai: fénymérés (Poppe), színmetrika (Fillinger), színreceptúra (Hirschler), 2.Színdinamikai szekció: (Nemcsics, Kurucz) munkacsoportjai: elméleti színdinamika (Klausz), gyakorlat színdinamika (Csutkai), képzõmûvészet (Csík). Önálló munkacsoportok: Ismeretterjesztés (Rihmer), Oktatás (Aradi), Szabványosítás (Somkuti), Pszichológia (Tánczos) |
| 1979 |
Tagrevízió. A tagság megerõsítését jelentõ nyilatkozatot 213 fõ küldte vissza. Részvétel az MSZ 9620/1-9, MSZ 9618/1, MSZ 9619/7 színszabványok kidolgozásában. Tárgyalások kezdõdtek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, és a Kulturális Minisztériummal a színes környezettervezés hivatalos szakterületté nyilvánítására, a BME-vel és az ÉVM-mel a színdinamikai szakmérnök képzés megindítására. Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság számára a következõ témákban készített elaborátumot: Színek alkalmazásának népgazdasági hatékonysága, Tömeges telepszerű lakóházak forma és színvilága, Az ezredforduló kórházának forma és színvilága, Színelmélet jelenlegi szerepe és távlatai az ipari formatervezésben, A világítástechnika fejlõdésének prognózisa |
| 1980 |
Ad hoc bizottság alakult a BME-n kidolgozott SZÍNOID színrendszer (a Coloroid színrendszer korábbi neve) Magyarországon való közzétételére |
| 1981 |
A Magyar Szabványügyi Hivatal, együttmûködve az MSZB-vel, kiadta a „A Szinoid színjellemzõk meghatározása” címû mûszaki irányelvet (MI 17063-81) |
| 1982 |
A Második. Nemzetközi
Színdinamikai Konferencia (SZINDINAMIKA 82). Az MTA felvette az MSZB-t a Mûszaki Tudományok Osztálya Bizottságai közé mint az AIC nemzeti bizottságát. Neve ettõl kezdve Magyar Nemzeti Színbizottság, rövidítve: AIC MNB, létszáma 24 fõ. Szervezetileg az MTA Építészettudományi Bizottsága, mint Színelméleti Albizottságot is nyilvántartásba vette. Az MSZB többi 231 tagja részben az AIC MNB Tanácsadó Testületében, részben e célra alakult, ÉTE Színdinamikai Szakosztályában kapott helyet. Voltak akik a Magyar Kémikusok Egyesülete Kolorisztikai Szakosztályába, vagy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Szakosztályába kérték felvételüket |
| 1983 |
Az Ipari Minisztérium
beszüntette az AIC-MNB AIC tagdíjának további fizetését. Az MTA kinevezte az AIC MNB elnökének Nemcsics Antalt, titkárának Barna Gábort. A Bizottság ettõl kezdve évi négy alkalommal tartotta ülését, melyre meghívót kaptak a korábbi szekciók vezetõi és tagjai is. A nagy létszámú ülések a Magyar Urbanisztikai Társasággal való megegyezés alapján, annak székházában folytak. A szükséges adminisztrációt is a MUT intézte |
| 1985 |
Ujjá alakult munkabizottságként elkezdte mûködését a Tájékoztatási (Vitány), az Oktatási (Kapsza) és a Környezeti (Fajó) munkabizottság |
| 1986 |
Színdinamikai Szakértõi
Névjegyzék létrehozása. A névjegyzék képzõmûvészeket (20 fõ),
belsõépítészeket (8 fõ), építészeket (23 fõ), formatervezõket
(7 fõ), kerttervezõket (2 fõ), világítás tervezõket (5 fõ),
festéstechnológusokat (4 fõ), pszichológusokat (4 fõ), orvosokat (3 fõ)
tartalmazott. A Mûvelõdési Minisztériummal és BME-vel való tárgyalások eredményeként a BME-n megindult a Színdinamikai Szakmérnöki posztgraduális oktatás |
| 1987 |
Az MTA visszamenõleg is vállalta az AIC MNB AIC tagdijának kifizetését |
| 1988 |
A Harmadik. Nemzetközi Színdinamikai Konferencia (SZÍNDINAMIKA 88) |
| 1989 |
Számok és számarányok az alkotó tevékenységben témájú ankét |
| 1990 |
Újjáalakult munkabizottságok: színlátás és színmegjelenés (Tánczos Zsolt), színmérés (Schanda János), színrendszerezés (Nemcsics Antal), színdinamikai kutatások ( Király József), népi színalkalmazás (Rusznyák Márta), ipari színalkalmazás (Stáhl Ágnes), elektronikus színalkalmazás (Neumann László), világítás, fénymiliő (Debreczeni Gábor), színtervezés (Fajó János), színoktatás (Csõregh Éva, program (Takács Ákos), kiállítások (Miskei László), kiadványok (Kapsza Miklós), színmúzeum (Kovács András) |
| 1992 |
Az AIC-MNB a CIE MNB-vel és a BME –vel megalapította a Szín és Fény Nemzetközi Alapítványt. Az AIC MNB új titkára Takács Ákos |
| 1993 |
Megrendezte az AIC 7. kongresszusát (COLOR 97) |
| 1994 |
Nemzetközi Színdinamikai
Diploma Bizottságot hozott létre. A Bizottság tagjai: Ikeda, Palm,
Ronchi, Nemcsics. Színek-Fények Háza programjának elkészítése, megtervezésére tervpályázat írt ki |
| 1995 |
A Magyarországon folyó alsó,
közép és felsõfokú színoktatásról felmérés készült, SZÍN-VONAL néven szakmai munkabizottság alakult |
| 1996 |
Az épített környezet
alakításáról és védelmérõl szóló törvénytervezet véleményezése. A véleményre reagált a Környezetvédelmi Minisztérium (Baja Ferenc), a Fõváros (Demszki Gábor, Schneller István). A Környezetvédelmi Bizottság (Baráth Etele) megtárgyalta és részben helyt adott az AIC MNB módosító javaslatainak. |
| 1997 |
Az MTA az AIC MNB elnökének ismét Nemcsics Antalt, titkárának Hegedûs Józsefet nevezte ki. A Tanárképzõ Fõiskolákon bevezették a Coloroid oktatását |
| 1998 |
Állásfoglalás készült
EU-Atlanti országok színminõsítési rendszerével kompatíbilis Magyar
Nemzeti Színminõsítési Rendszer alapjául szolgáló Magyar Nemzeti
Színszabvány létrehozására. Állásfoglalás készült Budapest vizuális képének színproblémáiról. Az ülésekre rendszeresen meghívót kaptak a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Szakosztálya, a Kémikusok Egyesülete Kolorisztikai Szakosztálya és az Építõipari Tudományos Egyesület Színdinamikai Szakosztálya képviselõi |
| 1999 |
Felmérés készült a különbözõ szaktárcák alá tartozó azon területekrõl, melyek munkája számára fontos a színekkel kapcsolatos fogalmak, az egyes színek meghatározására vonatkozó jelek szabványos rögzítése. A Szaktárcák visszajelezték, hogy szükségesnek tartják a színek területének szabványosítását |
| 2000 |
Épített környezet és a szín
címmel vitafórumot tartott. Az AIC MNB állásfoglalást készített épített
környezetünk vizuális megjelenése hatósági védelmére
vonatkozóan. Az állásfoglalást megküldte a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumának és az Országos Mûemléki Felügyelõségnek. Szín Ipari alkalmazása címen vitafórumot szervezett. Az új akadémiai ciklusra az MTA az AIC MNB elnökének Nemcsics Antalt, titkárának Hegedûs Józsefet nevezte ki |
| 2001 |
Színes Magyarország Szimpózium.
Színes Város kiállítás és vitafórum Gyõrben. Szín és tér kiállítás és vitafórum az MKISZ-el közösen |
| 2002 |
COLOROID SZÍNRENDSZER MSZ 7300
magyar színszabványt elõkészítõ viták és az MSZH-val közös ülések a
hivatalos közzétételig. Fenntartható építés magyar indikátorrendszerének (CRIPS EU) színminõsítés vonatkozású adatbázisának (vizuális megjelenés, színazonosítás, funkciókifejezés, mûemléki színhasználat, színharmónia index, mai színpreferencia, élettani hatás) létrehozása |
| 2003 |
Ankét „50 év a tudományos
diákköri munkától a posztgraduális színdinamikai mérnök képzésig”
címmel. Az összes elérhetõ színnel foglalkozó szakember közgyûlése az AIC-MNB új tisztségviselõit és tagjait megválasztja: Elnök: Nemcsics Antal, Titkár: Zana János, Ügyintézõ Bizottság: Schanda János, Szende Árpád, Földvári Melinda, Miskei László, Breitkopf György, Wenczel Klára, Hegedüs József, Klausz Csaba. Rendes tagok: Ábrahám György, Lukács Gyula, Majoros András, Stáhl Ágnes, Mezei László, Csányi Sándor, Szabados Miklós, Nemcsics Ákos, Neumann László, Csõregh Éva, Csáji Attila, Takács Ákos, Finta József, Rozsovits Ildikó, Koppány Attila, Kroó Norbert, Horváth Gábor. Tilles Béla. Csík István. Tanácskozási jogú tag további 11 fõ |
| 2004 |
Építészeti és belsõépítészeti színdinamikai konferencia. Visegrád |
| 2005 |
AIC alapszabály módosítás vitái |
| 2006 |
Colour Harmony 2007 elõkészítése |
| 2007 |
International Conference on Colour Harmony 2007 |