Épületek

Az Élelmiszertudományi, Kertészettudományi, és Táj- és Településtervezési karok közös területének épületei

A különféle egyetemi szövetségek más-más néven említik: Villányi úti Campus, Budai Campus, Budai karok

o   1860 E épület, egykori vincellérház. Knabe Ignác építőmester műve. 1970-ben korszerűsítették.

o   1892-94 F (igazgatósági) és D (tanítási) épület

o   Az Ős-arborétum (Felső-kert) létrehozása ezek között az épületek között; hrsz. 5094

o   1909 a székesfővárosi Erzsébet Leányárvaház építése (jelenleg a C és G épület) Reischl Ferenc és Gusztáv tervei alapján Sturm Károly; a Notre Dame de Sion apácák 1930-ig használták. [1] 1945 után a Magyar Agrártudományi Egyetem kezelésébe került

o   1914-1915 L épület (Somlói út 14-18) Eredetileg a Páli Szent Vince Irgalmas Nővérek Patronage Háza volt. Épült: 1915-ben, tervezte Gut Árpád és Gergely Jenő. épülete; hrsz. 5080/2

o   1926 kazánház Rerrich Béla tervei alapján (a Szüret utcai kapu közelében)

o   Az Alsó-kert létrehozása (Arborétum) hrsz. 4938

o   1949-51 A épület  Szendrői Jenő és Lauber László (IPARTERV)

o   Felvonulási épület a Szüret utca és a Ménesi út sarkán

o   Faház:az F és a D épület között a felső-kertben

o   1956 B épület

o   1968-1970 K épület (Pál Balázs, IPARTERV)

o   1969-72 Kollégium-Menza (Pál Balázs, IPARTERV) M épület. 2009-2010 években itt alakították ki az Entz Ferenc Könyvtárat

o   1975 Az Egyetem területének természetvédelmi területé nyilvánítása (a Villányi út-Szüret utca- Somlói út közötti terület)

o   2005: a teljes terület (pontosabban: a hagyományos épületek) műemlékké nyilvánítása

 

Néhány lényeges forrás:

Osváth Zsolt: Másfél évszázada a Gellért-hegy déli lejtőjén.

Az épített örökség intézménytörténeti tudathordozó funkciója a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán

 

100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet - Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből 1. 1894-1944 (A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. Budapest, 1995) Szerk: Szögi László

 

A Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum épületei

Az Izabella utca 46. (Szófia utca 20, hrsz. 29057) alatt működött alapításától kezdve egészen a Kertészeti Egyetem alapításáig (1969) a felsőfokú technikum. A technológus üzemmérnöki oktatás –oktatókkal együtt – a Villányi úti épületekbe költözött (az oktatás folytonossága érdekében ennek a karnak a leépítése egészen 1974-ig eltartott). A gépészképzés személyi állománya Szegeden folytatta munkáját az Élelmiszeripari Főiskola keretein belül. Az Izabella utcai épületet jelenleg az ELTE használja.

Az épület 1913-ban készült el. Elsőként a Wesselényi Miklós Fiú Felsőkereskedelmi iskola használta (később kereskedelmi iskola néven). Ezt követően vált az élelmiszeripari technikum épületévé 1962-ben.

Az élelmiszeripari technikum használta az Eötvös utca 51. (hrsz. 28776) udvari épületét is egészen 1983-ig tanszéki és oktatási helyiségekként. 

A Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum épületei

Az épület 1896-ra készült el, és elsőként a Fa- és Fémipari Szakiskola használta. Tervezője: Vigh Albert. A Mars tér 7 alatt található (egy ideg a tér neve Marx tér volt). 1939-től 1959-ig a felső ipariskola vegyészeti szakosztálya, majd vegyipari technikum. 1956-tól Tartósító- és Húsipari Technikum működött az épületben, s ez 1967-ben felvette Fodor József nevét. 1962-ben itt hozták létre a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot.

1970-ben átalakult Élelmiszeripari Főiskolává. A Főiskola 1986-tól 1998-ig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karaként működött. 2006-tól a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara (élelmiszeripari oktatási feladatokkal B.Sc., M.Sc., Ph.D. szinten). Az élelmiszeripari technikum használatába került a Mars tér 20. és a Moszkvai körút 5-7. alatti épület is.

 



[1] Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti

intézményeinek kápolnái