Kényszermozgás, kényszererő

A kényszermozgások jellegét ellentétükből érthetjük meg legkönnyebben.
Szabadmozgás például az égitestek mozgása, vagy a rugó rezgése

A kényszermozgásokat a kényszerfeltételek hozzák létre. Kényszerfeltétel például az asztal lapja, a fonálinga fonala, a vasúti sín, tehát bármely nulla, egy, vagy két kiterjedésű tárgy. Közös tulajdonságuk, hogy merevek, azaz alakjukat nem változtatják. Ennek megfelelően kis- és nagy erőhatásokra azonos módon viselkednek. Ha egy súlyos tárgyat és egy tollpihét helyezünkaz asztal lapjára, az asztal helyben marad, helyzetét nem változtatja. Alkalmazva a hatás-ellenhatás törvényét, azt látjuk, hogy az asztal igenkicsiny erővel nyomja a tollpihét, és igen nagy erővel a súlyos tárgyat. Vagyis az erő tetszőleges lehet, a kényszerfeltétel csupán a test helyét határozza meg. A vasúti sín is helyben marad, akár egy kisgyerek nyomja oldalra a kezével, akár a hatvan tonnás mozdony. Tehát az erő tetszőlegeslehet, a kényszerfeltétel sem alakját, sem helyzetét nem változtatja.

Az élelmiszeriparban sokféle kényszerfeltétellel találkozhatunk. Ilyenek a körhagyók, a kényszerpályás vezérlések, vagy a palackok vezetékei. Beszorulás esetén ezeknél az erőhatás minden határon túl növekszik. Ez az egyszerű oka a gyakori üvegtöréseknek.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az említett példák csak egy határon belül érvényesek. Ha a kényszerfeltétel nem ideálisan merev, akkor kiléptünk a kezdeti feltételek által megadott határok közül, és más tövények kezdenek működni (átléptünk a deformálható testek statikájának területére). A kényszermozgás és a szabad mozgás közti különbség az Euler-féle szabadságifok alapján is megfogalmazható. Ha a merev test helyzetét három koordinátával és három rotációs szöggel (összesen hat adattal) adhatjuk meg, akkor a kényszerfeltétel a szabadsági fokot legalább eggyel csökkenti. Valamely sík felület (az asztal lapja) a térbeli mozgás helyett csak síkbeli mozgást tesz lehetővé, tehát eggyel csökkenti a szabadsági fokot. A sínen, vezetéken csúszó testnek egyetlen szabadsági foka van (csak a sínnel párhuzamos transzlációs mozgástvégezhet). A sínen gördülő keréknek eggyel több szabadsági foka van, mertgördülő (rotációs) mozgásra is képes. A táramérleget egy ékre függesztik fel, amely egyenes vonallal jellemezhető. A mérleg serpenyője e vonal körül forgó mozgásra képes, de minden más mozgása az ék által létrehozott kényszerrel korlátozott.