A mérésügyről

1991. évi XLV. törvény

A mérésügyről

(A végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben.)

Ez a lap a törvény szövegének oktatási célra készült kivonata. A teljes szöveg a Magyar Közlönyben található.

[A vastag betűs szedés az 1991. évi XLV. törvény (Tv.) szövege, a normál betűs szedés a végrelhajtásáról szól 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi - kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink vérsenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja:

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

Tv.1.§ E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatássai járó mérésekre terjed ki.

Mérésügy, mérésügyi szervezet

Tv. 2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni; és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik.

(2) A mérésügy országos hatáskörű, központi irányító felügyeleti és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH), amely a Kormány felügyelete alatt áll, ^1/a és önálló költségvetési szerv. Felügyeletét a Kormány által megbízott miniszter gyakorolja. Az OMH központja és területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával.

(3) Az OMH élén elnök áll. A hivatal elnökét a miniszterelnök, elnökhelyettesét az OMH elnökének javaslatára a felügyeletet ellátó miniszter nevezi ki.

(4) Az OMH belső szervezeti és működési rendjét a hivatal elnöke állapítja meg.
1 A törvényt az Országgyűlés az 1991. szepternber 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. október 9.

1a Az 1040/1992. (Vll. 29.) Korm. határozat alapján az országos hatáskörű szervek a Kormány irányítása, és a Kormány által megbízott miniszter felügyelete alatt végzik tevékenységüket.

Vhr 1. §. Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakb OMH) felügyeletének ellátásával megbízott miniszter az OMH, a mérésügyi szolgáltatások igénybevételében érdekelt tárcák és egyéb szervek képviselőiből Országos Mérésügyi Tanácsot hoz létre, melyet saját tanácsadó szerveként működtet. A Tanács működéséhez szükséges feltételeket az OMH köteles biztosítani.

Hatáskör és illetékesség
Tv.3. § (1)A hatósági jogkört első fokon az OMH főosztályainak vagy a mértékhitelesítő hivataloknak a vezetői, másodfokon az OMH elnöke gyakorolja.

(2). Az eljárás lefolytatására az a mérésürgyi szerv jogosult, amelynek illetékességi területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Helyhezkötött mérőeszköz esetében az eljárásra a telepítés helye szerint illetékes mérésügyi szerv is jogosult.

Vhr 2. § Mérésügyi szerv alatt az OMH főosztályai és a mértékhitelesítő hivatalok értendők. A mérésügyi szervezet a mérésügyi szervekből épül fel, melyekre az jellemző, hogy hatósági tevékenységet végeznek.

A mérésügyi szervezet feladata.
Tv.4. § (1) A mérések pontossága és egységessége érdekében az OMH a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkeszítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésrő1;

b) meghatározza az egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, előkészíti a mérésügyi szabványokat és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat; a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és a végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről;

c) képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásáról.

(2) A mérésügyi szervezet a rendeltetésszerű műiködésével összeférő és az alaptevékenységét nem akadályozó egyéb méresügyi feladatokat is ellát: különleges, nagypontosságú méresek végzését; használati etalonok, hiteles anyagminták készítését; nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, hitelesítését és kalibrálását; szakvéleményadást, mérésügyi oktatást, mérésügyi kutatást és fejlesztést

II. Fejezet

MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tv. 5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre e jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Törvényes mértékegységek:

a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,

b) az e törvény mellékletében meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek,

c) az SI mértékegységeibő1 és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek.

d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az e törvéuy mellékletében meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:

a) külkereskedelmi kapcsolatokban,

b) nemzetközi megállapodások alapján,

c) a tudományos kutatásban.

Vhr 3. § (1) A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető:

(2) A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes szabályokat szabványok tartalmazzák.

III. Fejezet

JOGHATÁSSAL JÁRÓ MÉRÉS ÉS ESZKÖZEI

Tv. 6. § (1). Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok - és vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt a mennyiség és vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.

(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött méröeszközzel kell végezni

(3) Hiteles az a mérőeszköz

amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek,

amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte.

Vhr 4. § (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül, vagy közvetett módon - az országos etalonról kell leszármáztatni, illetve arra visszavezetni.

(2) Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra, és amelyet az OMH etalonná nyilvánított.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minósül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5) Az OMH - a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is etalonná nyilváníthat.

Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2) A használati etalonnak érvényes hitelesítéssel kell rendelkeznie, és pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszközöknél.

(3) A használati etalon hitelességét a mérésügyi szerv meghatározott időtartamig érvényes hitelesítési bizonyítvánnyal és vagy bélyegzéssel tanúsítja.

(4) A mérőeszközgyártó, javító és -kölcsönző szervek, valamint a kereskedelmi forgalomba hozatalra szánt árut adagoló, kimérő, töltő, előrecsomagoló készülékek üzembentartói mérőeszközeik pontosságát használati etalonokkal kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A mérőeszköz-kölcsönző szervnek ez a kötelezettsége az általa kölcsönzött mérőeszközökre is kiterjed.

IV. Fejezet

KÖTELEZŐ HITELESÍTESŰ MÉRŐESZKÖZÖK

Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés
Tv. 7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik.

(2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről

a) a belföldi forgalomba hozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalomba hozónak,

b) javítás után (javítás utáni hitelesítés): a javítást végzőnek,

c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.

(4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembe helyezó szerv (személy) feladata.

(5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése.

(6) Az OMH csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól.

(7) A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az OMH - az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti.

Vhr- 6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön ekőkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamát a melléklet tartalmazza. A hitelesítés érvényességi időtartamát az OMH a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben, a mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3) Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) írásban kell kérnie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a hitelesítést kérő szerv (személy) nevét és címét,

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

A kérelemre az illetékes mérésügyi szervnek 30 napon belül kell válaszolnia.

(4) Az időszakos hitelesítés elvégzését - gazdaságossági és szervezési szempontok alapján - a mérésügyi szerv is kezdeményezheti. Időszakos helyszíni hitelesítés a helyi önkormányzati szervvel együttműködve, közösen kijelölt és meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5) Az OMH felmentést adhat a mérőeszköz kötelező hitelesítése alől, ha

a) a mérőeszköz rendeltetésszerű belső használatához bizonyítottan nem fűződik joghatás,

b) a hitelesítéstől eltérő egyéb vizsgálat (pl. külföldön végzett kalibrálás) és annak tanúsítása garantálja a mérésügyi előírások teljesülését,

c) a mérőeszköz hitelesítést helyettesítő minősítését az OMH által feljogosított szerv elvégzi.

(6) A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg az OMH egyéb rendelkezései az irányadók.

(7) Az OMH a mérőeszköz-minősítésre feljogosító határozatban állapítja meg a minősítés mérésügyi feltételeit, és a minősító tevékenység felett hatósági felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorol.

Hitelesítési engedély, típusvizsgálat
Tv. 8. § (1) A kötelező hitelesítesű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki.

(2) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy, ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni.

(3) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz típuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.

Vhr 7. § (1) A hitelesítési engedély a mérőeszköztípusra vonatkozó időbeli és vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(2) A hitelesítési engedély megszerzésérő1 gondoskodni köteles első belföldi forgalombahozó lehet:

a) a belföldi előállító

b) forgalomba hozatal vagy saját felhasználásra történő behozatal esetén a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, illetve az importáló,

c) bizományi vagy társági szerződés a1apján történő behozatal esetén a megbízó, illetve a külkereskedelmi tevékenységre jogosulttal szerződő.

(3) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.

Tv. 9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támtasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) Nemzetgazdasági, vagy más fontos érdekből az OMH egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök meghatározott célú használatát típusvizsgálat eredményétől teheti függővé.

(3) Kötelező hitelésítésű mérőeszközök esetében az OMH felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettsség alól.

(4) A hitelesítési engedélyt az OMH visszavonhatja, ha a mérőeszköz típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést, vagy mérőeszköz-használatot újabb feltételekhtez kötheti.

Vhr 8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszköz család más névleges értékű, vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítéséről kell dönteni

b) a külföldön végzett típusvizsgálat hazai érvényét az OMH elismeri

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja

d) a mérőeszköztípus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret ál1 rendelkezésre.

(4) A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja az OMH rendelkézésére.

(5) A hitelesítési engedély kiadása a gyártóinak a mérőeszközre vonatkozó minőségtanúsítási kötelezettségét nem érinti.

(6) Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

Hitelesítési eljárás

Tv. 10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak ellbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) A kötelezelő hitelesítésű mérőeszközök hitelésítése a hitelesítesi előírásban és vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.

(3) A hitetesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett hitelesítési bélyeg, egyéb jel és vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt tanúsító jeleket, a hitelesítési bélyegzők rajzát és alkalmazásának módját a 2.számú melléklet tartalmazza.

(4) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét az OMH hitelesítesi előírásban határozza meg.

Vhr. 9. § (1) A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára.

(2) Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri.

(3) A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban, vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnék különbözőek lehetnek.

(6) A mérőeszközt a hitelesítést tanúsító jellel csak a hitelesítésre jogosult személy láthatja el.

(7) A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító bélyegzést vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8) Mintavételes hitelesítésnél a tanúsító jel alkalmazása mellőzhető.

Vhr 10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez - a mérésügyi szerv által meghatározott - alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2) Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nern tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik. Amennyiben a hitelesítés a mérésügyi szervnek felróhatóan hiúsul meg, a kapcsolódó egyéb szolgáltatások díja ismételten nem számítható fel.

V. Fejezet

FELJOGOSÍTÁS KALIBRÁLÁSRA
(AKKREDITÁLÁS)

Tv. 11. § (1) A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről - az OMH-tól kapott feljogosítás alapján - a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. E feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető.

(2) A kalibrálás nem hatósági tevékenység.

Vhr. 11. § (1) A kalibrálás azoknak a műveleteknek az öszszessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett - megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmufatása, illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített, vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között.

(2) A kalibráló laboratórium az előírt személyi és tárgyi feltételek teljesülése esetén az OMH-tól kérheti akkreditálását, azaz annak a hivatalos elismerését, hogy a laboratórium megfelelően felkészült bizonyos mérőeszközök pontosságának ellenőrzésére.

(3) A kalibráló laboratóriumok akkreditálása, működésük szakmai felügyelete és ellenőrzése a laboratórium akkreditálásra vonatkozó nemzetközi ajánlások (európai szabványok) előírásai szerint történik, melyek hazai alkalmazásáról az OMH-nak kell gondoskodnia.

(4) Az akkreditált kalibráló laboratórium által kiadott kalibrálási bizonyítvány hivatkozhat a laboratórium használati etalonjainak az országos etalonokra való visszavezetettségére, de a kalibrált mérőeszköz használatára vonatkozó tiltást vagy kötelezést nem tartalmazhat.

(5) Az OMH közreműködik a minőségvizsgáló laboratóriumok akkreditálásában, melynek során értékeli, elbírálja és ellenőrzi a laboratóriumok mérésügyi felkészültségét.

VI. Fejezet

MÉRÉSÜGYI ELLENŐRZÉS

Tv. 12. § (1) Az OMH jogosult a mnérésügyi és egyéb, méréresügyi feladatkörbe utalt tevékenységet érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzésére.

(2) Az OMH ellenőrzésre feljogosított dolgozói a magánháztartás kivételével ellenőrzést végezhetnek mindenütt, ahol joghatással járó mérés végzésére szolgáló mérőeszközt használnak.

Vhr 12. § (1 ) A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél, valamint a haditechnikai eszközök körében az illetékes miniszter - az - OMH elnökével egyetértésben - szabályozza.

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet

a) a helyes mértékegység-használatrra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésiügyi szerv, illetve az ellenőrzésre feljogosított dolgozói a következő intézkedéseket tehetik:

a) a felelős személy írásbeli figyelmeztétése

b) a felügyeleti szerv, vagy felelős személyek tájékoztatása a hiányosságokról és felelősségrevonás kezdeményezése,

c) a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása,

d) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedély visszavonása,

e) döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,

f) szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezése a felelős személy ellen.

VII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Hitelesített mérőeszközök használata

Tv.13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen.

(2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnrikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamrán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről.

(3) A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekintenni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

Vhr 13. § (1) A lejárt hitelesítésű, átmenetileg használaton kívül helyezett, helyhezkötött mérőeszköz lezárását a mérésügyi szervtől írásban kell kérni.

(2) A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha

a) a hitelesítés érvényességi ideje lejárt,

b) a hitelesítési bélyegét eltávolították, vagy mégsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták,

c) a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhezkötött mérőeszközt áthelyezték.

² Lásd az l993: CX. törvény 21. § (1) bekezdését.

³ Lásd az 1993: CX. törvény 65. § (1) bekezdését, valamint az 1994: XXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének g) pontját.

⁴ Végrehajtására lásd a 22/1992. (X. 20.) HM rendeletet.

(3) A közüzemek (víz-, gáz-, hő- és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

Mérésügyi díjak

Tv.14. § (1) A mérésügyi szolgáltatások igénybevételért igazgatási jellegű szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A mérésügyi díjkövetelés a gazdálkodó szervezettel szemben [Ptk. 685. § c) pont] azonnali beszedési megbízással érvényesíthető.

Vhr. 14. § A mérésügyi díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyeletet ellátó miniszter rendeletben állapítja meg.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Tv. 15. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.

(3) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

Vhr 15. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 1/1985. (Mér. K. 1.) OMH utasítás, az 1/1988. (Mér. K. 2.) OMH utasítás és a 201/1990. OMH közlemény hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1991 évi XLV. törvényhez

Törvényes mértékegységek

I. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alap- és kiegészítő egységei.

1. A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei:

a) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz.

b) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott; a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-ben őrzött platina-irídium henger tömege.

c) Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

d) A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A. Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2 10-7 newton erőt hozna létre.

e) A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. A kelvin a víz hármaspontja termodinarmikai hómérsékletének 1/273,16 -szorosa.

f) Az.anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmnaz; mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részécskék meghatározott csoportja lehet.

g) A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd. A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540 10¹² hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683-ad watt per szteradián.

(2) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer kiegészítő egységei:

a) A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad.

A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög.

b) A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr.

A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelület-részhez tartozó középponti térszög.

(3 ) A kiegészítő egységek dimenziótlan származtatott egységek, melyek további származtatott egységek kifejezésére használhatók abból a célból, hogy az azonos dimenziójú, de különböző fajtájú mennyiségek mértékegységei egymástól megkülönböztethetők legyenek.

(4) A mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

Prefixum neve	Prefixum jele	A prefixummal jelképezett szorzó
exa	E	10¹⁸
peta	P	10¹⁵
tera	T	10¹²
giga	G	10⁹
mega	M	10⁶
kilo	k	10³
hekto*	h	10²
deka*	da	10¹
deci*	d	10^-1
centi*	c	10^-2
milli	m	10^-3
mikro	m	10^-6
nano	n	10^-12
femto	f	10^-15
atto	a	10^-18

* A hekto, deka, deci és centi prefixumokkal képezhető törvényes többszörösök és törtrészek: hektotiter (hl vagy hL), hektopascal (hPa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl vagy dL), deciméter (dm), centiméter (cm), centigramm (cg), centiliter (cl vagy cL), centigray (cGy), centisievert (cSv).

II. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer szármtaztatott egységei

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek és a kiegészítő egységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján.

A származtatott egységek az alapegységeken és a kiegészítő egységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű származtatott.egységek a következők:

1. A fekvencia mértékegysége a hertz (ejtése: herc);

jele: Hz. 1 Hz =1 s^-1

2. A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel (ejtése: békerel);

jele:⁵ Bq. 1 Bq = 1 s^-l.

3. Az erő mértékegysége a newton (ejtése: nyúton};

jele: N. 1 N =1 m kg s^-2

4. A nyomás mértékegysége a pascál (ejtése: paszkál);

jele: Pa. 1 Pa =1 N m^-2

5. Az energia mértékegysége a joule (ejtése: dzsúl);

jele: J. 1 J = 1 N m

6. A teljesítmény mértékegysége a watt (ejtése: vatt);

jele: W. 1 W =1 J s^-1

7. Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray (ejtése: gréj);

jele: Gy.1 Gy =1 J kg^-l

8. A dózisegyenérték mértékegysége a sievert (ejtése: szívert);

jele: Sv. 1 Sv =1 J kg^-l

9. A villamos töltés mértékegysége a coulomb (ejtése: kulomb);

jele: C. 1 C =1 As

10. A villamos feszültség mértékegysége a volt;

jele: V. 1 V =1 WA^-1

11. A villamos kapacitás mértékegysége a farad;

jele: F. 1 F =1 C V^-1

12. A villamos ellenállás mértékegysége az ohm (ejtése: óm);

jele: Ohm. 1 Ohm=1 VA^-1

13. A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens (ejtése: szímenz);

jele: S. 1 S =1 Ohm^-1

14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber (ejtése: véber);

jele: Wb. 1 Wb = 1 Vs

15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla (ejtése: teszla) ;

jele: T. 1 T =1 Wb m^-2

16. Az incluktivitás mértékegysége a henry (ejtése: henri);

jele: H. 1 H =1 Wb A^-1

17. A fényáram mértékegysége a lumen;

jele: lm. 1 lm =1 cd sr

18. A megvilágítás mértékegysége a lux;

jele: lx. 1 lx =1 lm m^-2

5. A Magyar Közlöny 1991. évi 130. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

III.Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységek

Térfogat

(1) Térfogat (űrtartalom) mértékegysége a liter jele: l

1 l=1 dm³= 0,001 m³=10^-3 m³

(2) A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók.

(3) A liter jeleként a L is használható.

Síkszög

(1) Síkszög-mértékegységek:

a) a fok; jele: °

1° = p/180 rad

b) a perc (ívperc); jele: '

1'=1°/60 = p /10 800 rad

c) a másodperc (ívmásodperc); jele: "

1"=1'/60=1°/3600 = p /648 000 rad

(2) A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Tömeg

Tömeg-mértékegység a tonna; jele: t

1 t =1000 kg =10³ kg =1 Mg

Idő

(1) Idő-mértékegységek:

a) a perc; jele: min

l min=60 s

b) az óra; jele: h

1 h = 60 min = 3600 s

c) a nap; jele: d

1 d=24h=1440min=86 400 s.

d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év.

(2) A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Sebesség

Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h

1 km/h =1/3,6 m/s

Munka, energia

Munka- (energia-) mértékegység a wattóra; jele: W h:

1 Wh = 3600 J.

Hőmérséklet

(1) Hőmérséklet-mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele: °C

2) 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,15 kelvin hőmérséklettel egyenlő.

3) A Celsius-fok, mint hőmérséklet-különbség, egyenlő a kelvinnel.

4) A Celsius-fokkal kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

IV. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használhaató törvényes mértékegységek

Hosszúság

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld =1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékgyég a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496 10¹¹ m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékgység a parsec (kiejtése: parszek); jele: pc.

1pc = 3,0857 10¹⁶ m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460 10¹⁵ m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kal és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Terület

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m² = 10⁴ m²

(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Síkszög

Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység az újfok vagy a gon; jele: gon:

1 gon = 1 újfok = p / 200 rad

Tömeg

(1) Csak az atom- és magfizikában használtható tömeg-mértékegység az atomi tömegegység; jele: u

(2)Az atomi tömegegység a szén-12-atomtömeg 1/12-szerese.

1 u = 1,660 57 10^-27 kg (közelítő érték)

Nyomás

(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar= 100 000 Pa =10⁵ Pa

(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a milliméter-higany; jele: mmHg.

1 mmHg =133,322 Pa

Energia

(1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: eV.

1 eV = l,602 19 10^-l9 J (közelítő érték)

Teljesítmény

(1) Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA=1 W.

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var=1 W