A fénytan fejezetekre bontása többféle lehet. Mégis számunkra a geometriai és fizikai optikára felosztása a célszerű, mert így van módunk utalni azokra a jelenségekre, amelyek élelmiszerfizikai szempontból is lényegesek.
A Maxwell-féle elektromágneses fényelmélet alapján tudjuk, hogy a fény elektromágneses hullám. Így tárgyalásunkat nem szűkítjük le csak a "látható fény" tulajdonságainak megismerésére hiszen az elmondottak az elektromágneses színképre (38. ábra) általánosan is igazak.
38. ábra Elektromágneses sugárzások
Elektromágneses színkép
Az elektromágneses rezgéseknek a látható fény és környezetének tartományát a következőképpen osztjuk fel (MSZ 9620/1):
| Hullámhossz | Sugárzás jelölése | Kiegészítő jelző |
| 100... 280 nm | UV - C | távoli |
| 280... 315 nm | UV - B | közepes |
| 315... 400 nm | UV - A | közeli |
| 400... 440 nm | ibolya fény | |
| 440... 495 nm | kék fény | |
| 495... 558 nm | zöld fény | |
| 558... 640 nm | sárga fény | |
| 640... 780 nm | vörös fény | |
| 780...1400 nm | IR - A | közeli |
| 1400..3000 nm | IR - B | közepes |
| 3...1000 m | IR - C | távoli |
ahol UV: ibolyántúli; IR: infravörös
Sugárzástechnikai mennyiségek táblázata
Ebben a részben sem törekszünk teljességre, hiszen a további tanulmányok során (elsősorban műszeres analízis és technológiák) nyílik majd mód az alkalmazásokat részletesén is megismerni.
Vissza a kezdőlapra Vissza a fénytani tartalomjegyzékre Következő fejezet